A szuperérzékenység hátrányból előnnyé alakítható, ha megfelelő csatornát találunk hozzá. 

Ez a workshop leírás kissé „önvallomásos” lesz, mivel a szuperérzékeny látásmód formálta az életemet. Ismerem az intenzitását, a mélységét, a szépségét és a nehézségeit. Egész fiatal koromtól a fotográfia lett az a nyelv, amelyen keresztül kapcsolatba kerülhettem ezzel az érzékelési móddal, a világgal, és ez vezetett végül a fotóterápiához is. Az évek során egyre tisztábban látom, hogyan válhat az átlagnál erőteljesebb érzelmi működés, a „túl sok gondolkodás”, az intuíció és az empátia alkotó erővé és belső támaszunkká. 

Ebben a workshopban a fotográfiát használjuk eszközként a szuperérzékeny idegrendszer megértéséhez és támogatásához. Egy lassú, biztonságos térben dolgozunk, ahol a képek segítenek közelebb kerülni saját működésünkhöz, erőforrásainkhoz és ahhoz a belső látásmódhoz, amely sokunk életét formálja. 

Nem szükséges fotós tapasztalat, a fényképezéshez elegendő a telefon kamerája is. A négy alkalmas workshop során dolgozunk saját fotókkal, mások által készített képekkel, önarcképekkel és fotóprojekcióval.